Mennyire hasonlítanak a francia étkezési, ételkészítési szokások a magyarokéhoz?

A franciák reggelire egyszerû és könnyen elkészíthetõ ételeket fogyasztanak. A kávéhoz croissant esznekvajjal és jammel. A mi szokásainkkal ellentétben, õk reggelire épphogy csak harapnak valamit, ebédelni szintén nincsen

sok idejük, ezért a gyorsan elkészíthetõ ételeket részesítik elõnyben. Általában salátát esznek sajttal vagy hússal. Este, amikor összejön a család, hogy együtt étkezzenek és megbeszéljék a nap történéseit, elõételnek erõ- vagy krémlevest tálalnak.

A magyar konyha eljárásai alig térnek el más népek konyhájának ételkészítési eljárásiról, mert a világ bármelyik részén szintén fõzéssel párolással vagy sütéssel készítik az ételeket.
A magyar konyha éppen azoknak a különleges eljárásoknak köszönheti jó hírnevét, amelyek egyéb népek sütési és fõzési módjától megkülönböztetik. Pörkölt és paprikás ételeink alapja az olvasztott sertészsírban pirított hagyma, fûszerpaprikával keverve. A sertészsír azért a legmegfelelõbb, mert kellõ hõfokra hevítve a legjobban kioldja a hagyma illóolaját.

A magyar ételek elkészítési módja napjainkban - talán szerencsére - korántsem azonos õseinkével. A honfoglalás elõtti korban már megtalálhatóak azon ételek alapjai, amelyeket - fejlesztett formában - ma is ismerünk. Az osztjákoktól örököltük a bablevest, az azerbajdzsánoktól a gulyáslevest. A töltött káposzta õse a szárma. Ez a szõlõ- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert hús török eredetû étel, többek között ez is egy bizonyíték arra, hogy a török hódítás igen nagy hatással volt a magyar konyha kialakulására.

Az utazási kedv növekedésével nálunk is mind többen mennek külföldre. A trópusi országokba igyekvõk a helyi ételspecialitásokon kívül kóstolják meg az arrafelé honos gyümölcsöket is, mert csak így kapnak teljes képet az ott élõk gasztronómiájáról. Ha nem is fog ízleni mindegyik, legalább elmondhatjuk, hogy: ezt is megismertük. Azért is célszerû megismerni a trópusi gyümölcsöket, hogy kibõvíthessük velük az étrendünket. Dr. Velich István ismeretterjesztõ könyveibõl megtudhatjuk, hogy a világon 1500 fajta gyümölcs létezik, ebbõl 150-et termesztünk, és csupán kéttucatnyi az, amit rendszeresen fogyasztunk.

Mivel télen a vitaminszükségletünket többnyire déligyümölcsbõl fedezzük, érdemes róluk bõvebben is szólni. A trópusokon és a Földközi-tenger mellékén termelt gyümölcsök választéka óriási, de más európai országokhoz hasonlóan nálunk is citromból narancsból mandarinból grépfrútból banánból kivibõl, ananászból fügébõl és datolyából fogy a legtöbb. A citromnál kerüljük a nagy, vastag héjúakat, mivel a kisebb méretû, vékony héjú fajták több levet adnak, így relatíve olcsóbbak.

EGZOTIKUS GYÜMÖLCSÖK SZÓTÁRA

A kicsumázott fél paprikákat alufólián 20 percig süssük a sütőben, míg a bőrük megfeketedik.
Vegyük ki és takarjuk be szorosan a fóliába 15-20 percre.
Addigra kihűlnek és a keletkező gőz fellazítja a bőrüket, így könnyen leszedhető a húsukról.

? Sangría (vörösborból jéghidegen, sok gyümölccsel készült nyári üdítõ)
A Sangríát eredetileg Spanyolországban készítették a Rioja termõvidék boraiból és egyéb spanyol borokból, és ugyan az ital alapvetõen vörösborból készül, nem kizárt, hogy belefussunk néhány pohár Sangría Blancóba, azaz a Fehér Sangríába. A Cava-termesztõ környéken kezdték el készíteni a buborékos fehér változatot. Délen pedig nem is Sangríának, hanem Zurrának nevezik a nedût, amely õszibarackkal vagy nektarinnal készül.

rendszerint vörös, szesszel dúsított édes likõrbor; eredetileg a dél-spanyolországi Málaga tartományban termelték, de az elnevezés általánosabb értelemben minden testes, édes vörösborra alkalmazható. A legnemesebb spanyol malagabor muskotályos szõlõbõl és a Pedro-Ximéneznek nevezett szõlõfajtából készül; ez utóbbi szemeit rendszerint meg is aszalják, hogy fokozzák a cukortartalmukat.

Egy élménybeszámoló Valenciából:

Reggelire kipróbáltuk a helyi speckó italt a horchatát. Épp a legrégebbi horchateriába tévedtünk be a Santa Catalinaba. Elmesélem, hogyan is kell ezt az italt elképzelni. Tulajdonképpen jó pohár hideg tej, aminek meglepetésszerûen erõs marcipán íze van. Sajnos a marcipán vízválasztó az édességkedvelõk között is, így aztán nem biztos, hogy mindenkinek bejön.

Turrón

A turrón arab származású édesség, amit a 16. században hoztak be Spanyolországba. Legfontosabb összetevõi a méz, a cukor, a tojásfehérje és a pirított mandula. Sokféle típusa létezik, marcipános, kókuszos, kesudiós, mogyorós vagy éppen ez a kakaós. Volt szerencsém párat kóstolni Spanyolországban.

Ez a turrón kakaós ízesítésû, teljesen úgyis néz ki, mint egy tábla csoki, azt leszámítva, hogy nem kockákból, hanem nagyon vékony csíkokból állt.

A sangría (jelentése spanyolul ?érvágás?, a sangre ?vér? szóból) eredetileg Spanyolországból származó, bor alapú, alacsony alkoholtartalmú édes ízesített üdítõitalfajta. Nevezik borpuncsnak, illetve aromás bornak is.

Az utóbbi idõkben más országokban is gyártják; hazánkban is elterjedt. Különbözõ fajta vörösborok keverékéhez citrom- és narancsaroma, illetve cukor hozzáadásával készül. Alkoholtartalma 7 tf % körüli. Fogyasztása hidegen ajánlott.

Többnyire száraz spanyol csemegebor, mely ízét különleges nyitott hordós érlelésének köszönheti. Alkoholtartalma 14-25 % Más elnevezései: Jerez, Xéres. (Ismertebb márkái: Amantilando, Hanzanilla, Sandeman, Domecq, Gonzales Byass)

Tortilla (Burgonyás omlett)

A burgonyát meghámozzuk, körömnyi darabokra vágjuk, a hagymát lehéjazzuk, felaprítjuk. A szalonnát felkockázzuk és
2 ev?kanál olívaolajon kisütjük. Ezután a hagymát is megfuttatjuk rajta, majd a burgonyát rádobjuk, 5-6 percig együtt pirítjuk. Amikor a burgonya megpuhult, a serpeny?b?l sz?r?lapáttal kiszedjük és félretesszük.
A tojásokat sóval habosra keverjük, és a burgonyára csorgatjuk. A maradék olajat az üres serpeny?ben megforrósít-juk, a tojásos, burgonyás masz-szát beleöntjük.

Legfõbb elv, ami maradék a konyhában van az mind bele. Minden húsféle, tengergyümölcsei, és akár zöldségfélék is. Ha vásárolni kell hozzávalókat, akkor a minimum:

20 dkg. sertéshús, 1 csirke mell, 20 dkg. rákhús, 20dkg. kagyló, 20 dkg rizs, 20 dkg. zöldborsó, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 db paprika, 3 db paradicsom, 1/4 liter húsleves, 2 dl fehérbor. 1 mokkáskanál sáfrány, só, bors, olívaolaj.

A húsokat apró darabra vágjuk (ragu nagyságura) A hagymát finomra a paprikát vékony csíkokra a meghámozott paradicsomot gerezdekre vágjuk.

A manchego a legismertebb spanyol sajt. A manchego juhsajtot jelent, ami a tej eredetére utal. A sajt két kilós tömbökben készül félkemény vagy kemény formában. A szine pedig világossárga vagy arany. A héja barna, néha sötétbarna vagy fekete amely egy karakterisztikus mintát alkot.

Az íz a sajt érettségi fokától függûen lehet friss savanykás vagy zamatos puha. Az érettségi fokai a következõek: friss, 3-4 hónapos érett vagy egy éves öreg. Ahhoz hogy ezt a sajtot tartósítsák olívaoljaba teszik.

Elsõ látásra abban különbözik a mi sonkánktól, hogy nem füstölik, hanem egyszerûen sózással tartósítják. Ez a módszer már a Római Birodalom idején is ismert volt, s a spanyol sonka már ekkor olyan jó hírnek örvendett, hogy Diocletianus császár is említést tesz róla írásaiban.

Szombaton elmentünk az Es Trenc strandra. Tényleg büdi a sófõzde, viszont egy rövid részen szûk az út csak. Amikor mi voltunk, a parkolójegy 6 euróba került. Onnan még kell egy kevéskét cammogni. Es Trenc gyönyörû, ha nem látod pl. a már említett Cala Virgilit, vagy Cala Mondragot. Tényleg fehér a homok, kristálytiszta a víz, csak ha szeles az idõ - mint akkor, amikor mi voltunk - akkor kiúszik a partközelbe az összes moszat és egyéb növényzetek. Ami kellemetlen, ha fürdeni akarsz, és ezt még a hullámok sem kárpótolják.

Mallorca számomra kissé csalódás volt. Azt hittem egy full extra-luxus nyaralásban lesz részem valami elit helyen. De csak egy megyényi mediterrán Spanyolországot kaptam, némi németes-angolos beütéssel. A legborzasztóbb számomra az volt, hogy Mallorca egy nagy szikla ami mindenhol hirtelen eséssel ér a tengerbe, ezért a legtöbb helyen csak sziklamászók férhetnek a tengerparthoz. Persze van homokos tengerpartja is, mert csináltak olyat, de elhagyatott tengerpartról ne is álmodjunk.

Tenerife 2006. október 18-29.

Az elsõ tenerifei utazásunk hatalmas benyomást tett ránk. Nem sokkal utána éreztük már a párommal, hogy vissza kell egyszer jönnünk. Úgy terveztük, hogy elõbb végigjárjuk sorjában a többi Kanári-szigetet. Így lenne észszerû, hiszen mindegyik érdekel. Bár kétségtelen, hogy az összes többi Kanári-sziget õrülten vonz, mégis Teneriffa a legerõsebb mágnes. Amíg nem ismerem meg annyira, amennyire szeretném, addig nem akarok másik szigetre menni, mert úgy érzem valami félbemaradt, amit be kell fejezni.

Fekete "gyászruhás" madarak vitetik magukat a folyó sodrában, majd hirtelen eltûnnek a víz alatt, hogy néhány pillanat múlva újra felbukkanjanak, horgas csõrükben egy vergõdõ hallal. Kormoránok - azaz kárókatonák - halásznak elõttünk a Dráván, és nem zavarja õket sem a kenulapátok csobbanása, sem az idõnként erre járó motoros sétahajó zaja.

Az ország délvidékén járunk, a horvát határ közelében, ahol a somogyi lankák belesimulnak a széles folyóvölgybe.

Dubai legnevezetesebb látványosságán, a Pal Jumeirah mesterséges szigeten zajló építkezés

Az aranyszõrû kecskéket legeltetõ királylány mondája Tihany riadó leányáról szóló Csokonai-vers, vagy Gyulaffy László végvári kapitány tetteirõl szóló történelmi híradások ugyanarra a tájra csábítanak bennünket, mint a téli ruhák között megbújó, "molyûzõ" levendulás zsákocska. Ez a hely a Tihanyi-félsziget, mely a Balaton északi partján mintegy 4 km-re nyúlik be a tó vízébe.

Hagyjuk otthon az autót, és utazzunk vonattal Balatonfüredig. Útközben már az akarattyai magasparttól csodálhatjuk a tengerként feltûnõ tavat, a jó szélben suhanó vitorlásokkal, és szurkolhatunk a Kenese és Fûzfõ közötti partszakasz nádasaiban üldögélõ horgászoknak.

Még mindig van valami misztikus abban, ha valaki végig akarja járni a magyar-osztrák határon lévõ, Vas megye északnyugati részén elterülõ Írottkõ Natúrparkot.

Már semmi sem akadályozza az alpokaljai nagytáj természeti és épített értékeinek bejárását, szemrevételezését. Legfeljebb a felséges látványba borzonghat bele a látogató, ha letekint a 882 méter magas Írottkõ csúcsán lévõ, a határvonalra épített kilátóról a fenyvesekkel borított vadregényes tájra.

Nemcsak gyógyulási, hanem üdülési szándékkal is érdemes felkeresni a csendes, jó levegõjû Bükkszéket Hevesben. Az egyedülálló összetételû gyógyvíz megalapozta turizmusát, és ma mintegy 700 szálláshely várja az odaérkezõket.

A Nyugat-Bükk és a Mátra találkozásánál, a Tarna-völgy szélén, festõi környezetben található a Salvus gyógyvízrõl híressé vált kis falu. Lakóinak száma nem éri el a 900 fõt, a nyári hónapokban ennek a többszöröse lakik itt.

A Duna vonalát követõ 2-es és 2/a országút Vác után északnak fordul, eltávolodik a folyótól és Pest megyét elhagyva az Észak-Magyarországi régió legnyugatibb megyéjébe, Nógrádba érkezik. Akár a nyugat-nógrádi, Börzsöny közeli tájon kalandozunk, akár északabbra az Ipoly-völgye és a régi megyeszékhely, Balassagyarmat felé fordítjuk "szekerünk rúdját" (vagy gépkocsink kormánykerekét), mindenhol szembetalálkozhatunk a múlt emlékeivel. Azok sem járnak rosszul, akiket inkább a természeti értékek, vagy éppen a geológiai különlegességek érdekelnek.

Ötször annyi szolgáltató jelentkezett árengedménynyel a hétvégi Magyar Vidéki Turizmus Napjaira, mint azt a szervezõk elõzetesen várták. A soha nem látott méretekben megszervezett akcióban résztvevõ majdnem ezer vidéki szálláshely, vendéglõ és különbözõ vállalkozás 30-50 százalékot enged áraiból.

A "vadvízi evezés" hagyományát Magyarországon a Tisza-túra teremtette meg legalábbis ez volt az a vízitúra, amelyr?l országszerte beszéltek, amelyen részt venni fiatalok generációi számára jelentett egyet a nagy nyári kalanddal.

Ez azonban ma már a múlté, hiszen vízi túra az elmúlt két évtizedben megszámlálhatatlan szervez?dött országszerte a turisztikai magánvállalkozások, civil- és sportegyesületek örvendetes elszaporodása nyomán. A kajakosok, kenusok így birtokba vették Magyarország valamennyi, szabad vízi evezésre lehet?séget kínáló folyóit, ami elhomályosította a Tisza-túra egyediségét.

Jó a testnek jó a léleknek" lehetne a jelmondata az észak-alföldi termál- és gyógyfürdõknek, melyek többsége a Bocskai István kiváltságlevele nyomán létrejött Hajdúságban található. Szinte az egész megye egy 1000-1500 m mélyben elhelyezkedõ forró vízmedencében "úszik", és ez a víz a szénhidrogén-kutatásoknak köszönhetõen számos helyen a felszínre tör.

Az ország határain túl is híres Hajdúszoboszló "árnyékában" talán kevesek által ismert az egyik legdinamikusabban fejlõdõ gyógyfürdõ Hajdúnánás.