útiélmény: Dalmácia

Szeretettel köszöntelek a Úti élmény gyűjtő klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 308 fő
  • Képek - 1805 db
  • Videók - 163 db
  • Blogbejegyzések - 149 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 91 db

Üdvözlettel,

Úti élmény gyűjtő klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Úti élmény gyűjtő klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 308 fő
  • Képek - 1805 db
  • Videók - 163 db
  • Blogbejegyzések - 149 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 91 db

Üdvözlettel,

Úti élmény gyűjtő klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Úti élmény gyűjtő klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 308 fő
  • Képek - 1805 db
  • Videók - 163 db
  • Blogbejegyzések - 149 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 91 db

Üdvözlettel,

Úti élmény gyűjtő klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Úti élmény gyűjtő klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 308 fő
  • Képek - 1805 db
  • Videók - 163 db
  • Blogbejegyzések - 149 db
  • Fórumtémák - 18 db
  • Linkek - 91 db

Üdvözlettel,

Úti élmény gyűjtő klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Amikor keresztüljut az ember a Velebiten, már a levegőből érzi a határátlépést. Más lesz az erdő illata, megváltozik a növényzet. Előtte még zöld rétek követték egymást, bükkösök, a települések határában gyümölcsösök. Azután kővilágon kell átkelni, néhol holdbeli sivár tájon. Szakadékok és fehéren világító sziklák sorakoznak. Ijesztő a szépségük. A Velebit a horvátok mitikus hegye, ezernégyszáz-ezerötszáz méteres fal. Közép-Európa és a mediterrán világ között. Benne lakik a hegység titokzatos és csábító tündére, a villő (vila, ők így mondják).megannyi népdal és vers ihletője, a horvátság ékessége. Lefelé ereszkedve lassan enyhül a táj, a régi országút mellett ismét kertek, kőrakásokkal elválasztva egymástól. Nem kell a kőért messze menni, csak le kell hajolni érte és odahordani egy-egy darabot kerítésnek. Itt fügefák tűnnek föl, mirtuszok, szőlőlugasok, szentjánoskenyérfák meg olajfaerdők és babérligetek. A láthatár szélén megcsillan a tenger. Megérkeztünk Dalmáciába.

Valójában a hegyek alatti hol szélesebb - Záránál például -, hol keskenyebb tengerparti sáv meg a szigetek alkotják Dalmáciát. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia tartománya volt (a magyar királyok középkori jogaira hivatkozva, de mégsem került vissza a magyar-horvát unióhoz 1867 után), Lika-Krbava megyén túl kezdődött, és egészen Montenegróig tartott – beleértve a Cattarói öblöt.

Az ókortól kezdve művelt táj, folyamatos városi kultúrával. Számos helyen láthatunk emlékeket a római korból. Mégis: a folyamatosság mellett új és új szakadások. Mint határvidék a mi Európánk megszokott módján gyakran volt köztes helyzetben. A nyugat- és kelet-római birodalom között, a Magyar Királyság és Velence, a török és Velence között. Sokan vetélkedtek érte, Napóleon és az orosz cár, majd a Habsburg birodalom. Az első világháború végén Itália és a délszláv állam.

Itt született a IX-X. században a Horvátország. A középkor és a kora újkor nagyszerű irodalmi-kulturális föllendülést hozott a tengerparti városokban és a szigeteken. Latinul, horvátul és olaszul. Itt volt a szabadságára oly büszke kis városköztársaság, Raguza – az Adria egyik csodája. Dalmácia patrónusa a bibliafordító Szent Jeromos, akit horvát származásúnak tartott a nemzeti hagyomány.

A délszaki tenger éppúgy vonzotta őseinket, mint a mai magyarokat. Középkori királyaink erre kerestek kijáratot a nagyvilágba, mindenekelőtt Itália felé. Könyves Kálmánt 1102-ben Tengerfehérváron (Biograd na moru) koronázták horvát királlyá. IV. Béla Trauban (Trogir) lelt menedéket a tatárdúlás idején. Nagy Lajos pedig legyőzve Velencét, 1358-ban a zárai békével biztosította Dalmáciát a magyar koronának. Jószerivel mindössze egy fél évszázadra.

A XIX. század végén fedezték föl újra magyar utazók ezt a hozzánk legközelebb eső tengerparti mediterrán vidéket. Történelmi emlékek és a páratlanul vonzó táj nyomában.

Történelmi összeállításunk szintén ennek jegyében született. /Kiss Gy. Csaba/

És most lássuk ugyanezt földrajzi- utazási szempontból:

Dalmácia az Adriai-tengerpart keleti részén húzódik. A táj képének meghatározó elemei a tenger és a parton húzódó Dinári-hegység parti övezetének kopár hegyvonulatai. A félszigetekkel és szigetekkel teli, rendkívül tagolt partvonal a hegység süllyedésének eredményeként alakult ki: a hosszan elnyúló völgyekbe benyomuló tengervíz mintegy leválasztotta a kiemelkedő területeket. A folyamat kitűnő bizonyítéka a szigetek hegyvidékkel párhuzamos csapásiránya. Dalmácia három részre tagolható: Észak-, Közép- és Dél-Dalmácia, mindhárom eltérő tájképi adottságokkal rendelkezik. A vidék éghajlata mediterrán, meleg száraz nyárral és enyhe csapadékos téllel. Európa legnaposabb tengerpartja, 100-120 felhőtlen nappal. A víz és a szárazföld eltérő felmelegedése következtében erős szélviharok keletkezhetnek: nyáron a víz felől érkező misztrál, télen a part felől fújó hideg és száraz bóra. Dalmácia szárazföldjének nagy része kopár karsztvidék. A hegyvidéket felépítő mészkő repedésekben és üregekben rendkívül gazdag, ez a lehulló csapadékvizet gyorsan elnyeli, ezért rendkívül száraz, felszíni vízfolyásokkal csak elvétve találkozhatunk.
Természetes növényzete az éghajlathoz alkalmazkodott, szárazság- és melegtűrő növényekből áll, mint a magyaltölgy, parti fenyő, pinea, levendula, mirtusz, boróka vagy labdarózsa. Ezt a természetes növényzetet az erdőirtás vagy a legeltetés miatt sok helyen sajnos kiszorította a macchia, az örökzöld növényekből álló bozótos erdő. A sok helyen látható pálmák, agavék, fügekaktuszok mesterséges betelepítés következtében kerültek ide közel-keleti vagy egzotikus területekről. A haszonnövények közé tartozik a füge, az eper, a gránátalma vagy a jánoskenyérfa. Dalmácia lakosságát főként a horvátok és a romanizált illírek alkotják. Sajátos,dallamos nyelvjárást használnak, amely számos olasz jövevényszót tartalmaz. A vidék lakói közül az első név szerint ismert nép az illír volt. A görögök számos kolóniát hoztak létre a partvidéken, őket a rómaiak követték, akik évszázadokon át uralták a területet, megvalósítva számos ma is meglévő építészeti alkotást. A fokozatosan betelepülő horvátok békében éltek a római eredetű lakossággal. 1102-ig a bizánci császárok névleges fennhatósága alatt állt, majd ettől kezdve magyar uralom alá került. 1432-től a Velencei Köztársaság része, a városok képe fokozatosan felvette a velencei építészeti stílus elemeit. Dalmáciát tulajdonképpen gyarmatként kezelték, ez alól egyetlen kivétel a független Raguza, a mai Dubrovnik volt. A rablógazdálkodás nyomai máig megfigyelhetők, a parti hegyvonulatok erdőit ekkor irtották ki, cölöpépítményekhez, valamint hajógyártás céljából. A török háborúk korában a parti hegyvidéken húzódott a frontvonal, az ottani lakosság elmenekült, a hegyvidék azóta szinte teljesen néptelen. A 18. századtól Dalmácia gazdasági jelentősége lecsökkent, a kereskedelem súlypontja a Földközi-tenger térségéről áthelyeződött az óceánokra, Velence hatalma leáldozott. Az 1800-as évek elejétől felváltva osztrák és francia kézen volt a terület, amely gazdaságilag fokozatosan leszakadt a fejlett világtól. A gőzhajózás térnyerése véget vetett a vitorlásokkal bonyolított part menti kereskedelemnek, a mezőgazdasági termelés lecsökkent, a filoxéra tönkretette a szőlőterületeket. Mindezek következménye a tömeges kivándorlás, a szigetvilág elnéptelenedése. Dalmácia a Monarchia szétesése után részben Olaszország, illetve a későbbi Jugoszlávia része lett, 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. E viharos történettel rendelkező táj ma Európa egyik legszebb, természeti és kulturális értékekben egyaránt bővelkedő vidéke, sokunk számára kedvelt úti cél.

Címkék: dalmácia tenger utazás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu