Szeremle egy kicsiny település Baja mellett. A Szeremlei-Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ágnál fekszik.

Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető.

A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a XII. század elején.

Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta.

Szeremle neve – írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb.

Okiratban először 1323-ban fordul elő. A XIV-XV. századból rengeteg adat maradt fenn róla a Zichy-okmánytár 89 oklevelében, melyek határvitákból származó földesúri hatalmaskodásokról, határperekről szólnak. Ebben az időben Szeremle mezővárosi kiváltságokkal rendelkezett, és szabad királyi városi rangot viselt. (Nagyobb és gazdaságilag jelentősebb település volt, mint például Baja.) A lakossága a mohácsi vészig római katolikus volt, mely a reformáció kezdetekor feltehetően egységesen a református hitre tért át. A római katolikusok ismételten csak 1870 után kezdtek betelepülni.

A falu népe a török hódoltság kezdetén a Duna jobb partjára költözött, majd további négyszeri helyváltoztatás után 1773-ban tért vissza első és egyben jelenlegi helyére.

Érdekes, hogy a 17. századi térképek szerint Szeremle még a Duna jobb partján helyezkedett el és 1830-ig az Öreg-Duna partján, s csak 1870-től találjuk a szeremlei mellékág mellett. (Nem a község, a Duna költözött ez esetben.)

A község gazdasági életére a Dunaszabályozás és az árvízmentesítés volt a legnagyobb hatással, melynek következtében a lakosság kiterjedt és mezőgazdasági művelésre alkalmas határhoz jutott. Ez volt azután az alapja Szeremle szorgalmas népe jólétének.

A filmet valamikor 1919-1923 között forgathatták a Bács megyei Szeremlén. Bővebb információ a filmről:
http://filmhirado.fw.hu
Forrás: http://www.britishpathe.com

A 2000-es években 2 részvénytársaság, 13 kft., 18 bt., és 70 egyéni vállalkozó működik a faluban. A legjelentősebbek közé tartozó Kamarás-Duna cég mezőgazdasági tevékenységgel, a Bíborker Kft. krétagyártással, a Nektár Flóra Bt. méztermeléssel foglalkozik. Az ipari jellegű vállalkozások aránya ma már jócskán meghaladja a mezőgazdasági típusúakét: az előbbi fajtából 34, az utóbbiból 6 működött a községben 2003 elején. A kereskedelmi tevékenységet folytatók száma 9, a szolgáltatóké 16 volt. 2003. januári adatok szerint a településen 7%-os a munkanélküliség, s csaknem pontosan ugyanannyi férfit, mint nőt érint. A legtöbb állástalan 70 fő a 121-ből a szakmunkás végzettségűek közül került ki.

A község legértékesebb műemléke a fennállásának 200. évfordulóját 1997-ben ünneplő református templom. Az ünneppel együtt jár a gond is, hogy a szép istenházát immár halaszthatatlanul fel kell újítani.

A fejlett mezőgazdálkodás és az ezzel együtt járó jólét magával hozta a népművészet kivirágzását, és hogy Szeremle az újabb időkben néphagyományai ápolásával nevezetessé vált határainkon túl is. A gyönyörű szeremlei népviseletben táncoló Gyöngyösbokrétája, majd néptáncegyüttese messze messze földön híressé tette a falut. Ehhez járult a hagyományos szövő- és hímzőművészet a népviselet mellett jó híre van a szőnyegszövésnek is –, keresettek a szeremlei asszonyok munkái. A község önkormányzatának tervei szerint ez is, az itteniek vendégszeretete is a fejlődő idegenforgalom alapját képezi. A Pazar természeti adottságoknak köszönhető horgászati és vadászati lehetőségek ugyancsak páratlanok.

A mai Szeremlére szívesen költöznek a környékből, egyebek között Bajáról is. Vonzza a betelepülőket a község rendezett volta, a Sugovica közelsége és az infrastuktúra fejlődése. A háziorvos mellett 2007 óta már gyógyszertár is van a községben. Az általános iskola mellett óvoda is működik a faluban. A helyi eseményekről, közérdekű információkról a Lakossági Tájékoztató tudósít.

Páratlan természeti adottságai, néphagyományai a térség egyik vonzó idegenforgalmi célpontjává vált. Szeremlén sétálva nagyon sok karakteres, szép homlokzatú házat láthatunk. A falu lakói mindig fontosnak tartották néphagyományaik, népművészetük (szövés, hálófonás) és színpompás viseletük ápolását. Így az 1929-ben alakított néptánccsoport az egyik legrégebbi az országban. A messze földön híres halászlé mellett a szeremlei borsos kalács jelenti a helybéli konyha legfőbb különlegességét. A község egyik legszebb hagyománya a pünkösd hétfői ladikázás. Ilyenkor a lányok, asszonyok felveszik a gyönyörű szeremlei népviseletet, és a párjukkal ladikba ülnek. Ez kifejezi a helybéliek szoros összefonódását a környező vízi világgal.

A további fejlesztési tervek között szerepel a Szeremlét Bátmonostorral összekötő út kiépítése, a Sugovica bágerolása, és az idősek otthonának kialakítása. Mindhárom cél megvalósítása erősen függ a község jövőbeli anyagi helyzetétől.

Szeremlei lakodalom