Nem csak távoli helyek alkalmasak úti élmények gyűjtésére. A budapesti belvárosban is számtalan érdekességre bukkanhatunk.

Az Erzsébet híd pesti lábánál fekvő tér igen jelentős szerepet játszott a belváros kialakulásában, egészen a XIX. századig annak központja volt. A mai Március 15. tér helyén a harmadik század végétől egy római erőd állt. Ennek romjai részben ma is megtekinthetőek a téren.

Az erődöt a barbár betörések megakadályozására és a biztonságos árucsere lebonyolítására építették. A Duna jobb partja védelmi szempontból alkalmatlan volt erőd elhelyezésére, ezért a pesti oldal ármentes szigetén építették fel a castrumot.

Ezt a területet az 1838-as árvíz után végrehajtott vízrendezésig a Nagykörút vonalában a Dunának egy keskeny ága ölelte körbe.

Egy korabeli konstantinápolyi feljegyzés szerint az erődöt 294-ben Diocletianus
személyes ellenőrzése mellett építették fel. A castrum nem előzmény nélkül épült, 180 körül Commodus császár alatt a Diocletianusénál jóval nagyobb erőd helyezkedett el itt, amely nehezen védhetőnek és elavultnak bizonyult, ezért építhették át a III. század végén.

A pesti erőd alaprajza rombusz volt, belső mérete 86×84 méter, leginkább a Pannonián kívüli aldunai erődökkel fedezhetünk fel rokonságot, de sok vonásban rokon a szentendrei és a tétényi castrumokkal is.

A sarkokon legyező alaprajzú saroktornyok, az oldalakon két-két patkó alaprajzú bástya helyezkedett el. A keleti oldalon a bástyák között kaput feltételeznek. A Duna felőli főkapun kívül több kisméretű kitörőkapu lehetett. A falakat kívülről árok, belülről fedett folyosó kísérte. Ezek a folyosók biztosították a védhetőséget. Az erődöt három oldalról kocsiút, a Duna felől pedig kikötő övezte. A tiszti épület és a barakkok védelmi szempontok miatt szorosan a falak mentén helyezkedtek el, a középső teret szabadon hagyva. A IV. században épülhetett az erőd délkeleti sarkába a sacellum, amely a tábor szentélyéül szolgált. Gerevich László szerint erre a Sol Jupiter tiszteletére épített szentélyre épült fel az a cella trichora, amelyet később beépítettek a Gellért püspök időleges nyughelyéül szolgáló protoromán templomba.

Ezt a fejlődéstörténetet támasztja alá I. Constantinus 313. évi türelmi rendelete, amely szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek a birodalom területén.

A IV. században I. Valentinianus császár elrendelte a limes menti erődök felújítását. A pesti erőd állapota vélhetően ekkor még olyan jó volt, hogy nem szorult felújításra. A római helyőrséget az V. század elején vonták ki a területről. Az erőd felhagyása azonban nem járt annak azonnali pusztulásával. Anonymus XII. századi krónikája, a Gesta Hungarorum szerint a honfoglaló magyarok épségben találták az erődöt. A letelepedéskor a castrum Taksony vezér birtokába került. Taksony a várat, a hozzátartozó földekkel együtt átengedte Boku és Billa bulárföldi (volgai) izmaelita kereskedőknek és kíséretüknek.

A budapesti Március 15. tér szabadtérépítészeti tervét így készítette el Varga Dániel még 2008-ban.

Háttér:

A városi szabadterek megújítása, valamint az ezek közötti kapcsolatrendszer újragondolása a komplex város-rehabilitáció egyik kiemelten fontos és izgalmas feladata, annak érdekében, hogy egy adott városrész a történeti értékek megőrzésével a jelen kor emberének igényeihez és szükségleteihez igazodjon. A napjainkban zajló budapesti város-rehabilitáció egyik kiemelt helyszíne a pesti Belváros, ami jól tükröződik az utóbbi években a témában született tanulmánytervek, publikációk, illetve a területre kiírt pályázatok nagy számában.

Maga a tér:

A diplomaterv a belvárosi szabadtérrendszer egyik kiemelkedő elemének, a Március 15. térnek a szabadtérépítészeti újrafogalmazására vállalkozott. A tervezés során a történelem alakította szerkezettel, valamint a jelenlegi használati igénnyel kapcsolatban felvetődött kérdésekre egyaránt igyekeztem megfelelő szakmai választ adni. A tér geometriáját északon a Pesti Barnabás utca által meghatározott tengely, keleten a Váci utca vonala, délen a Duna utca által meghatározott tengely, nyugaton pedig a Pesti alsó rakpart határozza meg, s ez egyben a tervezési terület lehatárolása.

A Március 15. tér látványterve

 

Legújabb hír:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megkezdődtek a Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. szakaszának munkálatai.

 

Az első ütemben a Március 15. tér északi részén található, egykori Contra-aquincum romterületét építik át a hozzá tartozó bemutatóhellyel együtt, és megújul a Piarista tömb is. Földszintjén új üzletek, szolgáltató és vendéglátóhelyek nyílnak majd.

A jelenleg parkolóként funkcionáló terület sok zöldterülettel a most meglévő park részévé válik majd, a Piarista köz gyalogosan átjárható lesz, a kerékpárosok számára a területen kiépül a kerékpárút. Az így kialakított új kellemes közösségi térrel mintegy meghosszabbodik a Duna-parti korzó.

 

Március 15. tér északi részén a járműforgalom teljes egészében megszűnik.  A forgalmi rend végleges és jelentős átalakítását a Ferenciek tere átrendezését is tartalmazó a Főutca projekt II. üteme hozza majd. A hídfőterek és új pesti korzó kiépítésének I. üteme a tervek szerint 2011 tavaszára készül el.