A napokban megtalálták az összeköttetést ugyanis a Pál-völgyi-Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú-Hideg-lyuk barlang-rendszerek között. Az így létrejött, - még nem hivatalosan elnevezett - Szép-völgyi-barlang-rendszer hossza 28,6 km, ezzel jelenleg Magyarország leghosszabb barlangja lett! A rendszer részei: Mátyás-hegyi-barlang, Pál-völgyi-barlang, Meta-barlang, Kis-hideg-lyuk, Bagyura-barlang, Harcsaszájú-barlang, Hideg-lyuk, Gábor Áron-barlang.

Így hát bár egész idáig kis hazánk leghosszabb barlangja a Baradla volt a maga 21 kilométerével, most az összeköttetésekkel a főváros alatti barlang ezt előzte meg.

A magyar barlangászatban az első jelentős áttörés az volt, amikor Vass Imre 1825-ben a Baradla (Aggteleki) barlangban áthatolt a Vaskapu "kelepcés vermein” és felfedezte a barlangnak az Óriások termén túl, a jósvafői határba átnyúló hosszú szakaszát. A barlangászok szerint még jócskán van lehetőség a Szép-völgyi barlangrendszerben, akár 50 kilométer is lehet a végső hossza.

A most elért siker annak a 31 éves kutatómunkának az eredménye, amiben eddig több, mint 200 ember vett részt!

Több évtizedes szünet után 1980-ban indult újra a Pál-völgyi barlang feltáró kutatása, addig 1200 méter hosszúnak ismerték a barlangot. Ekkor Kiss Attila (barlangkutató, a Pál-völgyi barlang üzemvezetője) és társai a huzat útját követve addig ismeretlen barlangrészekbe hatoltak. “Nekem a mai napig az első nagy továbbjutás a legnagyobb dolog, ami történt velem.

Mi sem hittük, hogy itt ekkora barlangot lehet még találni, és amikor az első 50 méterre bejutottunk, az maga volt a csoda. 50 méter után már nem tudtunk tovább menni, haza kellett menni kötélért, de még aznap éjjel folytattuk.

Ezután bejártunk még 3-400 métert és úgy jöttünk ki a barlangból, hogy nem tudtuk hol lehet  a vége ” - meséli. Mára a barlang hossza meghaladja a 19 km-t. Hatalmas áttörés volt, amikor sikerült megtalálni az összeköttetést a szomszédos Mátyás-hegyi-barlanggal, s így a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer Magyarország ekkor még második leghosszabb barlangja lett, 20,1 kilométeres hosszával. 

Kiss Attila azt mondja anyagilag mindig siralmas volt a barlangkutatás helyzete. Ez azt jelenti, hogy a kutatók saját pénzből, saját szabadidejükben végzik ezt a munkát, csupán a beépített köteleket próbálják meg néha nemzeti parki pénzekből finanszírozni. Kunisch Péter és társai azóta azon dolgoztak, hogy a Harcsa-szájút és a Hideg-lyukat összekössék a Pál-völgyi barlanggal, s ehhez csak nyolc méter hiányzott. A cél az volt, hogy Magyarország leghosszabb barlangja legyen ez a rendszer.

Kunisch Péter ott volt akkor is, amikor a Harcsa-szájú barlangot összekötötték a Hideg-lyukkal. Amikor találkozott a két járat, előkerültek a pezsgőspoharak, a fehér abrosz és az ólomkristály üde tisztasága kellemes kontrasztban voltak a híg sárral.

A 36 éves Kunisch Péter a világ legmélyebb barlangjában is megfordult már, pedig azért Abháziába kellett utazni. A Krubera Voronya 2080 méteres mélységébe egy nemzetközi expedíció tagjaként ereszkedett le 2009-ben.

Kagyó, ahogyan társai hívják, aki nappalonként ipari alpinista munkát végez, amiben alaposan elfárad, de nem eléggé ahhoz, hogy ne húzódzkodjon naponta és ne tréningezze magát az extrém fizikai teljesítményhez. A munka és a családi élet után sokszor elindul társaival a budai hegyekbe, ahol éjjel folytatják a feltárásokat.

A Krubera Voronya barlang bejárata 2256 méterrel a tengerszint felett nyílik, ide kell felcipelni azt a rengeteg felszerelést, melynek egy részét a barlangban 2000 méteres mélységben zajló kutatások helyszínére, köteleken közlekedve több nap alatt juttattak el. A merüléshez szükséges gázkeveréket tartalmazó palackból például 10-20 darabot kell levinni 2 kilométer mélyre, mert a barlangban zajló kutatómunka keretében a barlang mélyén merülni kell. Ahhoz, hogy a kutatás helyszínére eljussanak, 1440 méter mélyen egy 4 méteres szifonon (vízzel telt, levegő nélküli csatornaszerű képződményen) is át kell úszni.

Sötét, hideg, nyirkosság, víz. Erős motiváció kell, hogy az ember hét-nyolc napon keresztül éljen ebben a környezetben.  “A folyamatos újdonság, színek és formák változatossága, a felfedezés, megismerés élménye vonz. Olyan helyeken járni, ahol még senki nem járt előttünk. Amikor egy eddig feltáratlan járatba belépek, akkor azzal a formával találkozom, amit eddig csak az víz érintett, amely létrehozta ezeket az alakzatokat. Bárhova megy már az ember, még az erdő is tele van jelzésekkel, az ember nyomával. Én az érintetlen dolgokat keresem.” - meséli Kunisch Péter.

Szöveg: Molnár Anikó (www.salamandraphotos.com)

Fotók: Lénárd Szabó(Leo)

Térképek itt:

A Pál-kocsmában a falon van egy jó áttekintés ;)
Olyan térkép, amin minden naprakészen fel lenne mérve, nincs. Bizonyos barlangokról (Pál, Matyi) van viszonylag jó rajz/térkép, de az is idejétmúlt, csomó minden nincs rajta. (Nagyon komoly meló egy ilyen térképet megcsinálni.)
A Harcsáról és a Hideg-lyukról pl. csak poligon ('csontváz') van, külön forduló lesz majd egyszer erre rárajzolni a 'húst'.

A Harcsa és a Hideg-lyuk viszonylag aktuális poligonja
http://hideg-lyuk.freeblog.hu/files/poligon/teljes.bmp
http://hideg-lyuk.freeblog.hu/files/poligon/nevek.jpg

P.S.: Amúgy lehet csatlakozni  a kutatáshoz , itt lehet jelentkezni:

Kiss Attila (palvolgy@t-online.hu)
Nagy András (balumail@mail.datanet.hu)
Tóth Attila (info@favagok.hu)