Helyseg
CAţA - KACA

Mikor Johann, az alig feltört ugarú tavasz eljöttével, Katzenloch-ból indula, sokáig gondolkoda azon mit is hagya maga után. Nem sokat, de saját meg a három szőke fizimiska szülőotthonát, kik most vastag takaró alatt feküdének, a hasadékokban alig vonagló szekérben. Este a szekerek, marhák és a más házi lábon járók megállának, pihenőt tartának, tanácskozának a következő megálló felől. Senki sem ismeré, mégis bíztos vala afelől, hogy mit kerese. Szinte mindenki elmene a falujából, és még mások is társulának, ha nem is a jobb, de legalább a másféle lét reményéért. Amikor 1488-ban Honterus bevezeté írásaiba Kaca közösségét 92 gazdasággal, 5 pásztorral, egy iskolával, egy malommal és két nincstelennel; a falu magva már több mint két évszázada léteze, a három szőke teremtés sarjadékjai kik éppen megszállának a tavasz lejártával, sok házat építve, hajnalok hosszát gürcölének a településük fényéért, az erődített templomért.

A templom

A királyi földhöz és egyben a kőhalmi székhez tartozván, a kacai templomot valamikor a XIII. század közepén építették, egy három hajós bazilika alaprajza szerint, alakja kíméletlenül megváltozott a XIX. század vége felé, amikoris beomlott a nyugati oldalon levő torony. Ekkor megsemmisítették a román stílusú portált meg a főhajó tetőzetét. A töredékeket, melyeket megmentehettek, a templom új homlokzatába építették be.

A négyzet alakú karzat és a félköríves abszis főhajója félköríves boltívvel volt a mellékhajóktól

elválaszva. Nyugat irányban a bazilika egy masszív haranglábban végződött, az északi és déli részen, pedig a mellékhajók voltak. Úgy a karzat alakja, mint az falak felső részén elhelyezkedő ablakok meg a déli oldalon levő a lelkész bejárata, a román stilusirány elemeit őrzik. Később, a XIX. században, itt lesz a sekrestye bejárata. A XV. században, amikor feltételezhetően a templomot is erődíthették, a karzat félköríves körvonalát is ötszögűre módosították, mely boltozatfiókkal ellátott kereszboltozattal fedett. Ezek bordázata félköríves oszlopocskákra támaszkodnak.

A déli fal ablakait tört ívűre alakították, a tengelye megőrizte a körkörös formáját. Az északkeleti oldalon a bejárat, az oltár fölötti orgona tribünjébe, egy ablak átalakításával nyert ajtón keresztül történik. A karzat a főhajó irányába egy diadalívben nyílik.

A főhajónak három román stílusú ívpárkányzattal ellátott ikerablaka van, hármas lépcsőzéssel mindenik oldalon. Az előbb említett módosítások a főhajóra is kihatással vannak, éspedig az eredeti kazettás mennyezetet egy gótikus boltívűre cserélték, mely bordázata konzolokra támaszkodik. Ez a mennyezet 1894-ig megmarad, amikoris a harangláb összeomlik, ekkor egy sík kazettásra térnek vissza. A záradékkövek egy része a nyugati homlokzatba voltak beépítve, mely ez alkalommal egy egyszerű portállal és egy nyeregtetővel fedett oszlopos előcsarnokkal bővült. A haranglábat nem építik újra, ennek földszintjén egy kis tribünt rendeztek be, ahova templom mellékoldal végpontjainál elhelyezett lépcsőn lehetett feljutni, ugyaninnen érhetőek el az 1711-ben fából épített mellékfolyosók is. A bútorzat a XIX. századhoz tartozik, az oltár 1813-at, a szószék 1864-et, az orgona 1803-at ír. Valószínű, hogy a körbe írt kereszt, mely az északi oldalon ismerhető fel, egy püspök templomszentelését jelképezi. A mellékoldal kifelé két szimmetrikus, félköríves portálban nyílik.

Válasz