KÖRUTAZÁS A DUNA -DELTÁBAN                                                                                                                                                   

                                                                                                                                                                 IDŐPONT: 2011.

Nemrég a Premium Hungaricum Kft. óbudai üzletében, a Magyar Ízek Házában járt a magyar termékek blog írója. Így számol be az ott szerzett  élményeiről.

Már régóta meg akartam látogatni a szeptemberben megnyílt boltot, hiszen minden ismerősöm dicsérte, csak jót hallottam róluk. Így végre nekiindultam...

(Én ilyen BKV függő vagyok, így most is tömegközlekedéssel vágtam neki. Ugyan a 34-es busz áll meg közelebb - és a 42-es busszal is lehet jönni -, ennek ellenére HÉV-vel közelítettem meg a helyszínt, másfél perc gyaloglással oda is értem.)

Már messziről látszott a Csillagvár felirat, az épület mellett szép nagy ingyenes parkoló, az út mellett pedig a "Megnyílt a Magyar Ízek Háza" tábla köszöntött, hirdetve, hogy jó helyen járok.

Bócsa egy 1855 lakosú, síkvidéki szórt tanyás község, a Duna-Tisza közének középső, magasabb területén, Bács-Kiskun Megye közepén. A települést az 54-es főút szeli ketté. A község 9703 ha területen fekszik, melyből a belterület aránya 160 ha.

     Az első levéltárakban megtalálható említések 1436-ból származnak, mely oklevél Boycha-szállásként említi, nevét egy Boycha nevű úrról kapta. A puszta betelepítésére 1475. június 23-án Mátyás király adott ki oklevelet.

Szeremle egy kicsiny település Baja mellett. A Szeremlei-Dunának vagy Sugovicának is nevezett Holt-Duna-ágnál fekszik.

Már a bronzkorban is éltek itt emberek, ezt ékesen bizonyítja a falu alatt talált bronzkori urnatemető.

A vidéket a honfoglaláskor Botond törzse szállta meg, majd a besenyők települtek a környékre a XII. század elején.

Középkori oklevelek tanusítják, hogy a falut Szent László királyunk 1093-ban a bátai apátságnak adományozta.

Szeremle neve – írásmódját tekintve vagy húszféle változat ismeretes, mint például Zeremlyan, Zeremlian, Seremlyen stb.

Az Aeroviva Utazási Iroda honlapján jelentette be, hogy gazdasági okok miatt megszünteti utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységét - írja a hirado.hu.

Igazolást nyert a hirado.hu korábbi értesülése, amely szerint kapui végleges bezárására készül az Aeroviva Holidays utazási iroda. A cég hétfő reggel honlapján jelentette be tevékenysége befejezését.

"Sajnálattal tájékoztatjuk Önöket, hogy az Aeroviva Utazási Iroda 2010. december 20.-tól megszünteti Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységét" - olvasható az utazási iroda honlapján.

Baja város legalább 1440 éve, az avarok korától biztosan lakott település. Az Avar nép uralkodóháza – Nagy Károly hadakozásaiból tudjuk –, hogy a Duna-Tisza közén terült el. Az egyik avar kánnak egy Baján nevezetû fia élt ezen a tájon, akit közben királlyá koronáztak. A néveredetbõl következõen Baja és Zombor szállásterületek szerint tölthette királyi életét, mely emléke Baja város nevének az õsi eredete.

Nem járok azonban messze az igazságtól, hogy az avarokat megelõzõ hunok, mégelõbb a szkíták, õelõttük a kelták, az õskorban pedig a körös-kultúra népe is használta lakóhelyként e területeket.

Budapest-Vaskapu. Vízi túra a Dunán

2011. július 7-23.

7. Indulás az újpesti vízi telepről 1658 fkm. Pihenő Budafokon ebéd Százhalombattán

tábor Lóréven 1598 fkm.

8. Pihenő Dunavecsén és ebéd, bevásárlás Dunaföldváron. Táborozás Hartán 1545 fkm.

9. Pihenő Dunaszentbenedeken, Táborozás és vásárlás  Fajszon vagy Baján 1508/1478 fkm..

10. Pihenő Érsekcsanádon és Baján. Táborozás Dunaszekcsőn 1460 fkm.

11. Ezen a napon kell Bezdánban (1425 fkm) belépni Szerbiába.

Nem csak távoli helyek alkalmasak úti élmények gyűjtésére. A budapesti belvárosban is számtalan érdekességre bukkanhatunk.

Az Erzsébet híd pesti lábánál fekvő tér igen jelentős szerepet játszott a belváros kialakulásában, egészen a XIX. századig annak központja volt. A mai Március 15. tér helyén a harmadik század végétől egy római erőd állt. Ennek romjai részben ma is megtekinthetőek a téren.

Az erődöt a barbár betörések megakadályozására és a biztonságos árucsere lebonyolítására építették. A Duna jobb partja védelmi szempontból alkalmatlan volt erőd elhelyezésére, ezért a pesti oldal ármentes szigetén építették fel a castrumot.